A Magyarországon (is) zajló Erasmus SchoolJudo.EU program már több szakaszon is keresztül ment, pályázatokkal, tervezéssel, a pedagógia és a módszertan véglegesítésével, információgyűjtéssel és még sok mással. A Nemzetközi Judo Szövetség beszámolója.

A három kísérleti ország készen áll arra, hogy átadja első osztályát, és elindítsa a projektet élesben. A programot úgy tervezték, hogy először Olaszországban, Szlovéniában és Magyarországon vezetik be, ezt követően pedig olyan átruházható iránymutatásokat terveznek kidolgozni, amelyeket a világ bármely iskolájában fel lehet használni. Az ötlet az, hogy lehetővé tegyék az edzők számára, hogy integrált szórakoztató judoprogramokat biztosítva együttműködjenek az iskolákkal, és elvigyék a judo értékeit az osztálytermekbe és a tornatermekbe.
Király Julianna és Bacsu Margaréta a csapat kulcsemberei közé tartoznak Magyarországon, ők vezetik a SchoolJudo.EU projektet, nem mindig támogató körülmények között. Mindketten sportmenedzser mesterképzést végeztek a Testnevelési Egyetemen. Margaréta 1999 óta vesz részt a judóban versenyzőként, bíróként és edzőként, Julianna pedig évek óta dolgozik és önkénteskedik különböző sportágakban és szerepekben.
„Az egyik edzőnk, Selmeczi Regő néhány hete Hollandiában vett részt az Erasmus nemzetközi workshopon, amit nagyon hasznosnak és informatívnak ítélt. Most az a feladatunk, hogy segítsünk neki és a másik edzőnknek, Péntek Zoltánnak, hogy minden tapasztalatukat, tudásukat és képzésüket a gyakorlatba ültethessék. Magyarországon sokszor nehéz pénzt szerezni különböző projektekre, de itt ez már biztosítva van. Nem nagy a költségvetés, de szeretnénk mindet felhasználni és tágítani a fejlődés határait. Szeretnénk például lefordítani az irányelveket magyarra, és annak terjesztésével és gyakorlatban történő alkalmazásával a projekt befejezését követően is folytatni a helyi fejlesztéseket” – fogalmazott Király Julianna.
„Nehéz rávenni a szülőket, hogy fizessenek különböző extra sportfoglalkozásokért. A magyar iskolarendszerben már van meghatározott ideig kötelező küzdősport oktatás, de nem mindig kerül sor a judóra, hiszen sok iskola választja a birkózást vagy más sportágat. Órán kívüli edzésekhez négyoldalú szerződésekre van szükség, amelyeket az iskolának, a tanárnak, a szövetségnek és a tankerületnek is alá kell írnia. Ebből következik, hogy az iskolai órák utáni edzéslátogatások komplikáltabbak, az egyesületekhez, az iskolafüggetlen edzésekhez viszont könnyebb csatlakozni.”

„Zoltán, az egyik oktatónk két iskolát is elér a környéken, amelyekkel már kapcsolatban állt, ez jóval könnyebbé tette a folyamatot. Regő is eleve egy iskolában dolgozott, ami szintén kapóra jött. Mindkettőjüknek volt már szerződése a judooktatására, így a SchoolJudo irányelvek mentén történő tanítás, az értékek felhasználásával és az osztályfőnökökkel való együttműködés a tanáron és az oktatón múlik, anélkül, hogy ezen túlmenően további engedélyeket kellett volna kérnünk a projekt indításához.”
„Szeretnénk eljuttatni a kézikönyvet minden iskolában edzőként dolgozó judooktatónak, még akkor is, ha jelenleg nem vesznek részt ebben a projektben, hogy segítsük a judo általános iskolai oktatásának javítását – folytatta Bacsu Margaréta. – A célunk, hogy ezt a módszertant, kézikönyvet ne csak egy éven át, a projekt ideje alatt alkalmazzák az edzők, hanem a következő években minden iskolai edzőhöz eljusson, így egységes séma alapján, könnyedén taníthassák a judót és annak értékrendjét.”
A Magyar Judo Szövetség folytatja kemény munkáját, a koronavírushoz kapcsolódó és egyéb helyi, szervezési nehézségek ellenére, Juliannán, Margarétán és a két edzőn, Zoltánon és Regőn keresztül. Bízunk benne, hogy hamarosan beszámolhatunk nektek az első leckék visszajelzéseiről is – olvashatjuk a Nemzetközi Judo Szövetség beszámolójában.
Forrás: IJF